GINOP-1.2.7-17 Gazella pályázat – Alacsony az érdeklődés

Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, 2017. szeptember 14-től beadható a GINOP-1.2.7-17 kódjelű gazella pályázat, azonban az eddig beadott pályázatok száma alapján egyelőre rendkívül alacsony az érdeklődés a konstrukció iránt. Eddig összesen 2 db pályázat került benyújtásra országosan szinten.

A GINOP-1.2.7-17 gazella pályázat első olvasatra a nagy növekedési potenciállal és jelentős árbevétellel bíró, termelő/gyártó KKV-k számára az ideális pályázat:

• A vissza nem térítendő támogatás mértéke elérheti az 50%-ot
• A pályázathoz nem tartozik kötelezően felveendő kölcsön, csak a vissza nem térítendő támogatás
• A támogatás összege akár 500 millió Ft is lehet
• A korábbi kapacitásbővítő pályázatokkal ellentétben az építési költségek nem 25%-át, hanem akár 55%-át is elérhetik a teljes projektnek

Ráadásul az alapfeltételeknek való megfelelés is könnyen megugorható, hiszen csupán az alábbiaknak szükséges megfelelni:

• Egy lezárt, teljes üzleti év
• Átlagos statisztikai létszám az utolsó lezárt évben minimum 1 fő
• Növekedési potenciál: elmúlt 3 évben a árbevétel növekedése legalább 5%
• Utolsó lezárt üzleti évben az árbevétel eléri az 500 millió Ft-ot
• Beszállítói tevékenység végzése
• Irinyi Tervben szereplő tevékenység fejlesztése

Fentiek alapján tehát ideális pályázat a hazai nagy növekedésű vállalkozásoknak, azonban a bő két hete tartó beadási időszakban a beadott pályázatok száma mindösszesen 2 db, ami rendkívül alacsonynak mondható. Ennek okait próbáltuk összegyűjteni.

1. Szigorú feltételrendszer

Bár az alapfeltéteknek könnyű megfelelni, azonban a pályázathoz tartozik egy 100 pontos pontozási rendszer, mely már sokkal szigorúbb feltételeket szab. Korábbi nyertes K+F témájú pályázatokra például több helyen is plusz pont szerezhető, azonban a hazai termelő/gyártó nagyobb arányban nem vettek részt ilyen pályázatokon, ezzel pedig több ponttól is elesnek.

Hasonló módon a pontozás támogatja az akkreditált klasztertagságot is. Jelenleg Magyarországon 25 db akkreditált klaszter működik (forrás: www.klaszterfejlesztes.hu), azonban ezek közül nem minden klaszter foglal termelő cégeket magában. Több klaszter működik inkább az innováció, informatika területén, értelemszerűen ezen klaszterek tagjai nem is indulhatnak a gazella pályázaton, mivel nem gyártók.

A pontozás támogatja továbbá azon cégeket, akik megújuló energiát előállító terméket (vagy annak részegységét, alkatrészét, adalékanyagát) gyártják. Ez is szigorú korlátozás, hiszen az ezen a területen tevékenykedő cégek száma alacsony. Ráadásul a pályázatban nincs leírva, hogy a fejlesztésnek elegendő, ha csak egy része vonatkozik ilyen tevékenységre, nem szükséges a teljes beruházást ilyen tevékenység fejlesztésére fordítani.

A pontozás támogatja továbbá a szabad vállalkozási zónákon működő vállalkozásokat, illetve azokat, akiknek vezetője/tulajdonos fiatal (35 évnél fiatalabb) és/vagy női vállalkozó. Látható tehát, hogy ezeknél a szempontoknál rengeteg pontot veszíthet a pályázat célcsoportja.

2. Komplex fejlesztés körüli kérdőjelek

A pályázat célja a komplex fejlesztések megvalósításának támogatása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a projekt keretében elszámolható költségeken felül előnyt jelent, ha a vállalkozás a múltban vagy a jövőben egyéb területen is fejleszt (a pályázathoz kapcsolódóan). Azonban többnyire teheti mindezt pályázati forrásból, ami erős megkötés. A szempontok a következők:

• Külpiacra jutás: GINOP-1.3.1 vagy GINOP-3.1.2 nyertes pályázattal, vagy önerőből, 2017-ben megvalósított hazai vagy külföldi kiállításon való részvétellel lehet megfelelni a szempontnak
• Ipari folyamatok digitalizációja: GINOP-3.2.6 nyertes pályázattal lehet megfelelni a szempontnak
• Folyamatok automatizálás: GINOP-3.2.2 nyertes pályázattal lehet megfelelni a szempontnak
• Kísérleti fejlesztés, prototípus fejlesztés: GINOP-2.1.7, GINOP-2.1.2, GINOP-2.1.3 nyertes pályázattal, vagy meglévő iparjogvédelmi oltalommal lehet megfelelni a szempontnak
• Képzés, kompetenciafejlesztése: GINOP-6.1.6 nyertes pályázattal lehet megfelelni a szempontnak

Az alapvető probléma a fenti pontozási szempontrendszerrel a következő:

• A GINOP-6.1.6 pályázat még nem jelent meg, jelenleg nem beadható
• A GINOP-3.1.2, GINOP-3.2.6, GINOP-3.2.2 pályázatoknak még nem született eredménye, még mindig beadhatók
• A GINOP-2.1.7 pályázatok esetében még nem minden eredményt hirdettek ki, a nyertesek száma jelenleg 454 darab, tehát valószínűsíthetően alacsony az átfedés a gazella pályázatnak megfelelő cégekkel (500 millió Ft-nál nagyobb árbevétel, beszállítói tevékenység stb.)
• GINOP-2.1.2 pályázatoknak még nem született eredménye, jelenleg is beadhatók
• A GINOP-1.3.1 pályázatok már lezárultak

Alapvető probléma tehát, hogy a projekt komplexitásának teljesítése rendkívül nehéz, hiszen a fenti szempontoknak szinte lehetetlen megfelelni. A gazella pályázat keretében benyújtott pályázatra nem jár pont, csak nyertes, támogatói szerződéssel/okirattal alátámasztott pályázatra, aminek értelemszerűen jelenleg nem lehet megfelelni. Így azok a vállalkozások, akik nem rendelkeznek nyertes K+F pályázattal (GINOP-2.1.7-15, GINOP-2.1.2) vagy külpiacra jutást segítő GINOP-1.3.1 pályázattal, rendkívül sok ponttól esnek. Egyetlen kiskapuként a pályázni vágyók még a pályázat beadása előtt részt vehetnek egy külföldi vagy hazai kiállításon – már ha találnak olyan rendezvényt, ami profilba is vág, és sikerül is megszervezni a részvételt.

3. Előminősítési rendszer

A GINOP-1.2.7-17 gazella pályázat egyik alapfeltétele, hogy a pályázónak rendelkeznie kell az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. előzetes minősítésével a projekt megvalósításával. Az IFKA előminősítési rendszere logikusan felépített és átlátható, valóban arra lett kitalálva, hogy megbízhatóan felmérje a projektek megalapozottságát. Az egyetlen probléma vele, hogy a pályázók nem szoktak hozzá az ilyen mélységű minősítési rendszerekhez. Az előminősítési rendszer keretében rendkívül sok dokumentációt szükséges benyújtani, olyanokat, melyeket korábbi pályázatok esetében nem kért a Nemzetgazdasági Minisztérium. A projekteket is sokkal mélyebben szükséges kifejteni: az előminősítéshez megvalósíthatósági tanulmányt, piacelemzést, marketingtervet, versenyelemzést és eredménytervet is szükséges csatolni.

Belátható, hogy ezek mind olyan szükséges dokumentumok, mely alapján valóban mélységükben megismerhetők a projektek, azonban a hazai vállalkozások nem szokták hozzá ilyen komplex tanulmányok összeállításához. Valószínűsíthetően sokukat elrémiszt az előminősítés, ami valahol érthető is. A pályázat keretében igényelhető minimum támogatás 25 milló Ft, ez azt jelenti, hogy 50 millió Ft nettó értékű projektekre is lehet akár pályázni. Értelemszerűen egy ilyen volumenű beruházás esetén kétszer is meggondolják a vállalkozások, hogy érdemes-e ennyi munkát befektetni a pályázatba.

4. Közbeszerzési kötelezettség

A pályázatoknak várhatóan döntő része közbeszerzés kötelezett lesz, hiszen – várhatóan – az igényelhető támogatás meg fogja haladni a 40 millió Ft-ot, mely felett már közbeszerzési kötelezettek a projektek (ez nyilván függ az összetételtől, esetleges részekre bontástól is. Ez jelenleg a hazai KKV-knak mindenképpen negatívumot jelent, hiszen:

• Nincs közbeszerzési tapasztalatuk, hiszen eddig nem voltak rá kötelezettek;
• A termelő/gyártó cégek megbízható szállítókkal rendelkeznek, akiktől évek, évtizedek óta vásárolnak termelő gépeket, ismerik a gyártót, a gépeket, ezt a partnerséget nem kívánják elveszíteni egy nem várt ajánlattevő miatt;
• A közbeszerzés idő-és pénzigényes folyamat, mely egyrészt drágítja a projekteket, másrészt bizonytalanná teszi a projektek időbeli megvalósulását. Az elmúlt években lassult a pályázatok elbírálásának folyamata, közbeszerzés esetén a projektek megvalósításának megkezdése tovább húzódhat – mindez egy olyan iparágban, ahol a technológia trendek időbeli követése rendkívül fontos

Miért érdemes mégis pályázni?

Fentiektől független a GINOP-1.2.7-15 gazella pályázaton való elindulást nem érdemes elvetni, hiszen:

• Az előminősítési rendszer egy jól kidolgozott szisztéma, az IFKA szakmailag jól felkészült, a megfelelő dokumentációval a megfelelés több mint valószínű, ráadásul a folyamat közben akaratlanul is felülvizsgálhatják a pályázók szervezetüket, működésüket és stratégiájukat
• Jelenleg az alacsony pályázói kedv miatt azok pályázók, akik elérik a 100 pontból minimális elérendő 50 pontot, jó eséllyel nyerhetnek
• Az építés 55%-os részaránya egyszeri, valószínűleg soha vissza nem térő alkalom
• A támogatás mértéke akár 50% is lehet, ami a mostani, hitellel kombinált pályázatok idején rendkívül magas mérték
• Hasonló, kapacitásbővítő pályázat várhatóan a Széchenyi 2020 ciklusban többet nem lesz
• A közbeszerzés megfelelő szakemberek bevonásával nem jelent akkora problémát és adminisztratív terhet, mint elsőre gondolnánk

Összességében tehát, bár erősen indokolt lenne a pályázat racionalizálása annak érdekében, hogy több vállalkozás tudjon megfelelni a szigorú pontozásnak, valamint nagyobb legyen a pályázói kedv, alapvetően olyan kiírásról van szó a gazella pályázat keretében, mely ténylegesen tudja segíteni a hazai gazella vállalkozások fejlődését.