Négyszázmilliárd forintot fordítottunk tavaly kutatás-fejlesztésre

Magyarországon a 2016-os évben 8,8 százalékkal csökkent a kutatás-fejlesztésre szánt összeg, amellyel párhuzamosan a kutatóhelyek száma is visszaesett. Nemzetgazdasági szinten több, mint 427 milliárd forintot fordítottak az előző évben K+F-re, ami a hazai GDP 1,22 százalékának felel meg – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adataiból.

7-9 százalékkal mérséklődtek az állami és a versenyszférához tartozó kutatóhelyek K+F kifizetései, a felsőoktatási kutatóhelyeké pedig 16,1 százalékkal. A KSH szerint közvetlenül a cégek által finanszírozott kutatás-fejlesztések 3,5 százalékkal növekedtek, de ez mégsem tudta kompenzálni az operatív programokból származó K+F források felhasználásának visszaesését.

A kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók létszámának fogyása is tovább folytatódott – állapította meg a statisztikai hivatal. Tavaly 2727 kutatóhely működött Magyarországon, ami 2,6 %-kal kevesebb, mint az azt megelőző évben. Az elmúlt évben 54.600 fő dolgozott a K+F területén, idén a kutatók létszáma 1,3 százalékkal emelkedett, a teljes munkaidejű foglalkoztatottak száma 3 százalékkal csökkent. 2017-ben a kutatás-fejlesztési támogatás 40 százalékát negyven év alatti kutatók nyerték el.

A 2014-2020-as fejlesztési ciklus ideje alatt 1200 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) célra, amelyből 700 milliárd forint uniós, 500 milliárd pedig állami hozzájárulás.

A Pálinkás József vezette Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) feladata, hogy a tudományos kutatók munkáját kiszámítható finanszírozás és stabil intézményi rendszerrel segítse. Az NKFIH 2017-ben megnövelte a keretösszeget, ezzel a kutatói életpálya különböző szakaszaihoz jobban illeszkedik az új pályázati konstrukció, amely a felfedező kutatásokat ösztönzi.

Szlovénia és Csehország is megelőzött minket az innovációs tevékenységek területén, de a lengyeleknél, a szlovákoknál, a románoknál és a bolgároknál jobbak a hazai mutatók. Az előbb említett NKFIH is érdekelt abban, hogy a visegrádi négyekkel még szorosabb legyen az együttműködés, ugyanis, ha mind a három ország együtt jelenik meg a partnerek előtt, akkor nem egy 10 milliós piacról, hanem egy 60 milliós fejlesztési térségről beszélhetünk.

Forrás: Vg.hu